Tállya

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

Látnivalók

• Római katolikus templom
• Református templom (barokk, 1753)
• Evangélikus templom (késő barokk)
• Vár romjai
• Rákóczi-kúria (17. század)
• Maillot-kastély (1720)
• Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
• Balogh-kúria
• Postaház (18. század; a településen 1567 óta működik posta)
• „Európa közepe” szobor
• Lavotta János síremléke
• Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)